Tiszta szivvel

Kelen Károly: Nagy vers, sosem tűrheti a giccsember és a hatalom

A bezárt Népszabadság szerkesztője egyszer kipróbálná, hány diák fogna a „Nincsen apám”-vers elemzéséhez, ha ezt is választhatja az érettségin, de nem hiszi, hogy a tételkészítők valaha is megkockáztatják, mert még ma is rájuk rontana az erkölcsvédő csőcselék. Pedig nagy szerencsénk nekünk, magyaroknak, hogy ez a vers kipattant a népdalon és modern versen fölnőtt, húszéves zseni agyából.
Share on facebook
Share on twitter
Share on tumblr
Share on linkedin
Share on whatsapp
Share on skype
Share on email

Én egész népemet fogom
nem középiskolás fokon
taní-
tani!
(József Attila: Születésnapomra)

Ezt a történetet mindenki ismeri, aki iskolába járt Magyarországon, és az utókor ítéletével felvértezve, fejcsóválva gondol a tisztes és tudós polgár Horger Antalra, akiről éppen József Attila egyik legjátékosabb és legkomolyabb költeményéből tudja, hogy „Szegeden eltanácsolt az egyetem fura ura”. Sokan hiszik, hogy az eset és a Születésnapomra című költemény nélkül már nem is emlékeznénk a jeles nyelvészre, pedig a nyelvtörténetben az általa leírt Horger-törvény mindenképpen megőrizné nevét.

Horger Antal
Horger Antal

Azt nem lehet tudni, hogy megjelenése napján kezébe került-e az akkor éppen Szeged címen megjelent, liberális Délmagyarország 1925. március 25-i száma. (Nem valószínű, mert akkoriban éppen rendeletileg tiltva volt, hogy az utcán árusíthassák.) És ha mégis belelapozott volna, akkor sem biztos, hogy észreveszi az ötödik oldalon a hírek közé Tiszta szivvel cím alatt betördelt négy strófát. Sokkal valószínűbb, hogy négy nappal később a (szélső) jobboldali Szegedi Új Nemzedékben figyelt föl a Sugdosó című cikkre:

„…a »Szeged« gyümölcsoltó poétája pattogó rímekben vevőt keresett húszéves fiatalsága számára. Annyira kereste a jámbor, hogy a végin azt mondá, embert öl, ha nem veszik meg. Úgy megbántam, hogy elolvastam ezt a szép verset, mint amik kutya kilencet fijadzik, mert azóta én is szeretnék embert ölni. Nem egy embert, hanem az egész szerkesztőséget, ha nem is ölni, de dögönyölni.”

Még ugyanebben a számban egy, a „zsidó sajtóról” értekező szerző is „kifogást emelt” a vers ellen. Írásaik közös jellemzője, hogy a világért sem írnák le a költő nevét, igaz a sajátjukat sem hozták az olvasók tudomására.

„…az erkölcsi pornográfia versfaragási műveletlenségével, egy, az ügyészség által sajnos még nem üldözött, erkölcsileg súlyosan kifogásolható négy strófás, rímbe szedett mázolmányt tesz közzé saját hasábjain, amelyben valaki hivalkodik, hogy »se Istene, se hazája«, hogy »akár embert is öl«, s nem bánja, ha fel is akasztják, és úgy teszik a földbe. Nemcsak a megbotránkozás, de a kimondott undor fogja el az embert a sajtószabadsággal való ilyen visszaélés láttára, s a legjobb akarattal sem lehet ilyesmiről megjegyzéseinket finoman megírni. Erre már korbácsot kell fogni, nem nekünk, de az államtekintélynek és az ügyészség útján a társadalmi tisztességet védeni köteles bíróságnak.”

Másnap Horger professzor magához kérette József Attilát, és elmondta neki, hogy azt, aki ilyen verseket ír, nem látja szívesen a szegedi egyetemen. Nincs információnk arról, hogy kezdeményezett-e hivatalos intézkedést is az eltávolítása érdekében. A költő a félévet mindenesetre sikeresen befejezte, de ősszel már nem Szegeden járt egyetemre, hanem Bécsben. (A Szeged megjelenését többek között a József Attila-vers közre adása miatt április 5-től megtiltották. Délmagyarországként támadt föl május 1-jén.)

A Tiszta szívvel megteremtette József Attila helyét a magyar irodalomban. Több lap is újraközölte. Bár Osváth Ernő, a Nyugat szerkesztője először elutasította a közlését, a következő évben a másik szerkesztő, Ignotus a modern költészetet bemutató írásában mind a négy strófát közreadta a következők kíséretében:

„…van egy húsz vagy hány éves kis magyar költő: József Attila. Ennek szeretem, lelkemben dédelgetem, simogatom, dünnyögöm és mormolgatom egy versét.”

A költemény szövege után pedig ezt tette hozzá:

„Gyönyörű szép – s ez a vers nem lett, nem lehetett volna meg, ha előtte nincs népdal és expresszió, verses vers és szóval mondó vers. Íme, a verses vers visszatértét nem is kell kivárni, mert mire megjósoltam, már el is következett.”

Nincs miért bármilyen magyarázatot fűzni a magyar irodalom egyik legnagyobb művéhez. Annál érdekesebb, hogy előadása még a Kádár-rendszerben is zavart és felfordulást okozott, pedig a korszak emblematikus költőjeként tartották számon József Attilát. Minden iskolában, gyárban nagy betűkkel írták a falra tőle, hogy „dolgozni csak pontosan, szépen, ahogy a csillag megy az égen, ugy érdemes.”

Igaz, a töredék elejét elfelejtették. Mert a teljes szöveg:

„Ne légy szeles.
Bár a munkádon más keres –
dolgozni csak pontosan, szépen,
ahogy a csillag megy az égen,
ugy érdemes.”

A hetvenes évek legelején tűnt föl a Kex nevezetű rövid életű rockzenekar. Az akkori rendszer nehezen viselte el a szabadságnak azt a fokát, amit ez a különleges együttes képviselt. Két József Attila-verset is előadtak koncertjeiken. Baksa-Soós János énekes a A hetedikkel és a Tiszta szívvel-lel is hatalmas érzelmeket tudott kiváltani a közönségből. Előfordult, hogy a verset kórusban szavalókra-éneklőkre gumibottal támadtak a rendőrök, az előadót pedig a színpadról lerángatva vitték magukkal.

 

Ma már a rock inkább csak egy könnyűzenei irányzat, de az ötvenes-hatvanas évek fordulóján az előző nemzedék ideáival szembeforduló, új nemzedék önkifejezési eszköze volt, nem kis részben a szövegnek köszönhetően. Talán először fordult elő a történelemben, hogy hatalmas tömegben gyűltek össze fiatalok, akik nem fogadták el igazságnak az apáiktól örökölt eszméket és a hierarchizált rendet. Ennek az új életérzésnek tökéletes kifejezője volt az örökérvényű, fiatalos lendületű Tiszta szívvel. A Kex – aztán a Syrius, a Hobo Blues Band – közönsége teljes átéléssel üvöltötte a szabadság himnuszaként. Ez pedig tűrhetetlen volt. Ma is az volna.

A világ villámgyorsan fordul nagyot. A Kex a „Nincsen apám”-mal együtt játszotta a Család című számát. A korban szokásosnál is hosszabb-loncsosabb hajjal, csöves megjelenéssel színpadra álló zenekar végletekig giccsessé tett dallammal-szöveggel gúnyolta ki a (kis)polgári érzéseket-ellágyulásokat. A velük azonosuló nézősereg tombolva-röhögve énekelte Baksa-Soóssal, hogy „Illanó illatok szálltak föl az égbe / Szikrázó csillagok estek le helyébe”, meg „Aztán felcsendült a zene / Boldogan repülnék ma én is vele”.

Eltelt egy negyedszázad, és a magyar beat-rock állócsillaga (!), Koncz Zsuzsa – feledve az iróniát – már teljes komolysággal és az „igazi” családi összetartozás dalaként énekelte mély átéléssel az eredeti ellenkezőjét.

Kelen Károly, a bezárt Népszabadság volt szerkesztője Ki a sötétségből című sorozatának korábbi részei a Media1-en érhetők el.

Borító: A Tiszta szívvel a Szeged című lap 1925. március 25-i számában

NKM Energia, vállalkozása energiája

Az energia a vállalkozások és vállalatok fejlődéséhez és mindennapi működéséhez elengedhetetlen, legyen szó áramról vagy gázról. Az NKM Energia Zrt. Magyarország legnagyobb, végfelhasználókat ellátó energetikai társasága, amely éves szinten mintegy 62 TWh földgázt és villamos energiát értékesít ügyfelei részére. Ezzel a Társaság a teljes hazai energiafelhasználás 45%-át is meghaladó mértékben látja el partnereit mind az üzleti ügyfelek, mind a lakosság körében, Magyarország teljes területén. (x)

Tovább a részletekért »

Szóljon hozzá!

Ez is érdekelheti

Drága örökösök 2. évad

Az RTL Klub új nagyszabású napi sorozatot indít: az utolsó évadához érő Drága örökösök önállósodó showrunnerének saját gyártócége készíti

Miután a Drága örökösök utolsó évadának forgatásaival végeznek várhatóan a nyáron, Hámori Barbara, a népszerű RTL-es tévészéria, a Drága örökösök showrunnere az eddigi gyártócég helyett saját műsorgyártócégénél folytatja, és egy új, szintén az RTL Magyarország megrendelésére készülő, nagyszabású napi sorozatot gyárt majd, melynek előkészületei már zajlanak is.