sajtószabadság, cenzúra, toll, újságíró, média

Alkotmánysértőnek és nemzetközi jogba ütközőnek tartják a magyar lapkiadók a felhatalmazási törvény sajtószabadságot érintő részét

A Magyar Lapkiadók Egyesülete álláspontja szerint legfeljebb csak akkor szabad elfogadnia az országgyűlésnek a törvénytervezetet, ha a sajtó szabadságát nem a jelenleg megfogalmazott módon érintheti a különleges jogrend. Az MLE közleményében nemzetközi jogba ütközőnek nevezi a jogszabálytervezetet.
Share on facebook
Share on twitter
Share on tumblr
Share on linkedin
Share on whatsapp
Share on skype
Share on email

Megkereséssel fordult az Orbán-kormány felé a Btk. tervezett módosítása kapcsán a Magyarországon működő lapkiadók érdekképviseleti szervereként működő MLE, mivel a beterjesztett és jelenleg parlamenti vita alatt lévő T/9790 számú törvényjavaslatot a Magyar Lapkiadók Egyesülete határozott álláspontja szerint legfeljebb csak akkor szabad elfogadnia az országgyűlésnek, ha a sajtó szabadságát nem a jelenleg megfogalmazott módon érintheti a különleges jogrend.

Objektív mérce nélkül nem zárható valaki börtönbe!

A Magyar Lapkiadók Egyesülete aggályosnak tartja a tervezet a Büntető Törvénykönyvet módosító vonatkozó, a védekezés eredményességére vonatkozó alábbi rendelkezését, mivel a jelenlegi megfogalmazás egy feltételezésre épül. A lapkiadók véleménye szerint elengedhetetlen a megfogalmazás pontosítása, mivel bizonytalan annak megítélése, hogy egy cselekmény mikor minősül olyan híresztelésnek, amely alkalmas arra, hogy akadályozza vagy meghiúsítsa a védekezés eredményességét, mert ennek nem létezik objektív mércéje.

Több év börtön járhat nyugtalanságot okozó hírekért

Az alábbi két bekezdés került be a parlament előtt lévő tervezetbe:

(1) Aki közveszély színhelyén nagy nyilvánosság előtt a közveszéllyel összefüggésben olyan valótlan tényt vagy való tényt oly módon elferdítve állít vagy híresztel, amely a közveszély színhelyén alkalmas az emberek nagyobb csoportjában zavar vagy nyugtalanság keltésére, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Aki különleges jogrend idején nagy nyilvánosság előtt olyan valótlan tényt vagy való tényt oly módon elferdítve állít vagy híresztel, amely alkalmas arra, hogy a védekezés eredményességét akadályozza vagy meghiúsítsa, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

MLE: Az Emberi Jogok Európai Egyezményébe ütközhet a tervezet, alkotmányossági aggályok is felmerülnek

A Magyar Lapkiadók Egyesülete álláspontja szerint a tervezet indoklása szerint a „tényállás jogrendszerbeli elhelyezése azt indokolja, hogy a későbbiekben a szabályozásra okot adó jelenlegi járványhelyzet elmúltával is fennmaradjon a különleges jogrendek idejére fennálló, a köznyugalmat illető fokozottabb védelem.”

Mivel a szükséghelyzeti intézkedés jellegéből fakadóan csak ideiglenes lehet, annak fenntartása a járványügyi vészhelyzet elmúltával nem indokolt, és jelenlegi javaslati formájában (megtartva a „védekezés eredményességét” kitételt) ellentmond az Emberi Jogok Európai Egyezménye 10. cikkének is, és alkotmányossági aggályokat is felvet.

A Parlament épülete Budapesten. Fotó: Florian van Duyn, Unsplash
A Parlament épülete Budapesten. Fotó: Florian van Duyn, Unsplash

A valós tény is lehet nyugtalanító hír

Az MLE szerint teljességgel indokolatlannak, és a szólás- és sajtószabadság súlyos korlátozása az a szándék, hogy a járványügyi veszélyhelyzet elmúlta után is fennmaradjon a hivatkozott tényállás joghatálya.

A Magyar Lapkiadók Egyesülete úgy véli: az objektív tájékoztatás akkor sem valósíthat meg bűncselekményt, ha az zavart okoz a köznyugalomban. Ennek megfelelően a forrásokkal megfelelően alátámasztott, az állampolgárok informálását szolgáló sajtóhírek közzétételét akkor sem szankcionálhatja az állam, ha azok tartalmuk miatt megzavarhatják a köznyugalmat. Számos nyugtalanító, felkavaró, rossz érzést keltő sajtóhír jelenik meg ugyanis, amelyek azonban valós tényeken alapulnak. Ez mind a tájékoztatást végző hivatalos szervekre, mind a sajtóra nagy felelősséget ró: előbbieknek gyorsan, pontosan és széleskörűen kell információkat adniuk a sajtó megkereséseire, a sajtónak pedig hasonlóan idő- és tényszerűen kell beszámolnia az eseményekről és a kapott információkról.

Vonják ezt vissza, mert csak komoly kárt okozhat a hiteles és gyors tájékoztatásban!

Az MLE közölte:  a hazai kiadók felelősségük teljes tudatában, az újságírás lehető legszigorúbb szabályait követve számolnak be a valóságról és a nehéz körülmények között is eleget tesznek alapvető és nélkülözhetetlen tájékoztatási kötelezettségüknek.

Az írott sajtó létfontosságú szerepet játszik a lakosság tájékoztatásában, hiszen jelen helyzetben az egészségügyi és szociális ellátórendszerek munkáját is segíti azzal, hogy a lakosságot felületein keresztül ellátja a járvány mérsékléséhez és megfékezéséhez szükséges alapvető információkkal – húzta alá az MLE.

A lapkiadók ezért azt kéri, hogy a Btk. módosítása csak a vészhelyzetben szükséges és arányos mértékű, egyértelműen meghatározott sajtószabadság-korlátozásokat tegyen lehetővé, amelyek csak a jelenlegi vészhelyzet fennállása idejére érvényesek. Mivel a javaslat a jogalkalmazó számára sem tisztázza az egyes esetek elbírálásához szükséges szakmai-mérlegelési szempontokat, önmagában is alkalmas koronavírusról tudósító újságírók munkájának megnehezítésére, öncenzúra kialakítására, emiatt komoly kárt okozhat a hiteles és gyors tájékoztatásban.

Molnár Eszter, az RTL Híradó riporterének kezéből kiveszik a mikrofont a koronavírusról szóló sajtótájékoztatón
Molnár Eszter, az RTL Híradó riporterének kezéből kiveszik a mikrofont a koronavírusról szóló sajtótájékoztatón pár héttel ezelőtt

A szabadságvesztés kiszabásának lehetőségét csak akkor tartja indokoltnak az MLE, ha a védekezés eredményességét tudatosan, nagy nyilvánosság előtt és bizonyítható, érdemi módon károsítja valamely közlés. A fentiek alapján az MLE azt kéri, hogy a sajtót és általában a szólásszabadságot érintő egyéb korlátozásokat töröljék a tervezetből.

A múlt héten a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) is súlyos aggályokat fogalmazott meg a felhatalmazási törvényként is emlegetett jogszabálytervvel kapcsolatban, emellett több jogvédő szervezet, köztük a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) is aggályosnak nevezte a tervezetet. Tegnap többezres internetes tüntetés volt az aHang szervezésében, ma pedig az ellenzék közös sajtótájékoztatón tiltakozott ellene.

A Media1 többrészes cikksorozatban foglalkozik a témával.

Frissítés

Elfogadta hétfőn délután az országgyűlés a felhatalmazási törvényként emlegetett jogszabályt, mely a Btk.-t a sokak által aggályosnak minősített módon megváltoztatta. Ennek apropóján Hargitai Miklós, a Magyar Újságírók Országos Szövetsége elnöke a Media1-nek azt mondta, holnaptól kockázatosabb lesz újságíróként dolgozni Magyarországon, de minden jogi segítséget felajánlanak a médiamunkásoknak.

További hírek találhatók a Media1.hu-n.

Borító: 123rf

Szóljon hozzá!