A Magyar Parlament

Tiltakozik a felhatalmazási törvény tervezete ellen a MÚOSZ

A Magyar Újságírók Országos Szövetsége szerint, aki a nyilvánosság és a sajtó ellen harcol, az nem a járványt akarja legyőzni. Azt követelik: töröljék a média korlátozására vonatkozó passzust a felhatalmazási törvény tervezetéből, és ne fenyegessék az amúgy tisztességes, valós tényeket közlő újságírókat 5 év börtönnel.
Share on facebook
Share on twitter
Share on tumblr
Share on linkedin
Share on whatsapp
Share on skype
Share on email

Közleményben fejezte ki nemtetszését a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) a felhatalmazási törvény tervezete kapcsán. A legnagyobb taglétszámú és múltú újságíró-szervezet a Media1-hez ma, csütörtökön eljuttatott hivatalos állásfoglalásban azt írta:

„aki a nyilvánosság és a sajtó ellen harcol, az nem a járványt akarja legyőzni.”

A Magyar Újságírók Országos Szövetsége a tájékoztatás korlátozására irányuló szándéknak tekinti, szükségtelennek és aránytalannak tartja a tényközlések szankcionálására vonatkozó tervezett jogszabály-módosítást.

A börtönnel való fenyegetés cenzúrához vezet

„A magyar sajtó kormányzattól független orgánumai eddig is felelősen jártak el a koronavírus-járvány híreinek közlésekor. A börtönnel történő fenyegetés – a cenzúrát, az öncenzúrát és az elhallgatást erősítő hatása révén – a vírus elleni védekezést fogja nehezíteni: nem növeli, hanem csökkenti az emberek biztonságát” – írja a MÚOSZ.

A MÚOSZ emlékeztet rá: a WHO (Egészségügyi Világszervezet) álláspontja szerint a világjárvány elleni küzdelem egyik leghatékonyabb eszköze a gyors, pontos és kiterjedt tájékoztatás.

Hozzátették:

„Magyarországon kívül Európa egyetlen országában sem merült fel a járvánnyal kapcsolatban a sajtó korlátozásának gondolata, aligha véletlenül: maga az Egészségügyi Világszervezet hangsúlyozta, hogy a közbizalom fenntartásához és a lakosság – szó szerint – életeket mentő informálásához biztosítani kell a kormányzati és egészségügyi intézkedések megvitathatóságát illetve nyilvánosságbeli kontrollját, ami a sokszínű és a hatalomtól függetlenül működő média nélkül elképzelhetetlen. A WHO szerint a koronavírus megfékezésén dolgozó kormányzatoknak a kritikus sajtó nem az ellenségük, hanem a szövetségesük.”

Valós tényeket közlő újságírókat is 5 év börtönnel sújtana a felhatalmazási törvény tervezete

A MÚOSZ emlékeztetett: Magyarországon a rémhírterjesztés jelenleg is büntetőjogi kategória, vagyis aki álhíreket terjeszt, azzal szemben az állam ma is a törvény kellő szigorával tud fellépni (fel is lép: több rémhírterjesztő ellen is indult eljárás az elmúlt napokban, azonban egyikük sem a professzionális sajtó képviselője volt).

A MÚOSZ úgy véli: ha a parlament a kormány szándékai szerint kiegészíti a Büntető Törvénykönyvet egy olyan gumiparagrafussal, amely bírói mérlegelés tárgyává teszi, hogy a valós tényeket közlő újságírókat is akár öt év börtönnel lehessen sújtani, azzal semmilyen társadalmi célt nem szolgál.

Ezek a MÚOSZ érvei a módosítás ellen

A MÚOSZ a jogszabálytervezet kapcsán a következő érveket sorolta fel:

  • A professzionális sajtó nem terjeszt rémhíreket. Amit a kormánypolitikusok, illetve a kormányzati média képviselői a kormánytól független sajtó hírközléseivel kapcsolatban eddig rémhírként emlegettek – hogy a beszámolók szerint nincs elegendő védőfelszerelés, szájmaszk, kézfertőtlenítő; hogy a gyógyítók egy része védőeszközök nélkül dolgozik; hogy keveset tesztelnek és még a bizonyítottan fertőzöttek egy részének a kontaktjait sem tesztelik végig –, az nem rémhír, hanem sajnálatos módon az érintett egészségügyisek sokaságának nyilatkozataival, képekkel, videókkal, számokkal alátámasztott tény. Az újságírás lényegéhez tartozik, hogy ezeket megosztjuk a közvéleménnyel. Aligha szolgálná a védekezés biztonságát, ha a szóban forgó az információkat a jövőben a sajtó nem közölné, hiszen épp a média és a társadalom nyomása tudja kikényszeríteni a korrekciót.
  • A szabad tájékozódás és tájékoztatás joga olyan alapjog, amely a hatályos alkotmány szerint az állampolgárokat minden körülmények között megilleti, és amelyet csak más alkotmányos jog érvényesülése érdekében, az ahhoz szükséges mértékben lehet korlátozni. Egyetlen gyakorlati példa és egyetlen jogi érvelés sem támasztja alá, hogy a büntetőjogi szigorítás szükséges és arányos feltétele valamely alapjogunk biztosításának.
  • A magyar jogban a Btk. egyfajta ultima ratio, amelyet csak akkor vet be a jogalkotó, ha az elérni kívánt célt más eszközzel nem lehet megvalósítani. Ugyanakkor, mint fentebb jeleztük, szó sincs arról, hogy a magyar sajtóban elharapózott volna a járvánnyal kapcsolatos rémhírek terjesztése, és minden más próbálkozás meghiúsulása után ehhez a végső, büntetőjogi eszközhöz kellene folyamodni.

Vegye ki a kormány ezt a részt a törvénytervezetből, a képviselők pedig semmiképp sem szavazzák meg!

A MÚOSZ szerint az egész magyar társadalom érdeke, hogy az újságírók a járvány idején is szabadon dolgozhassanak, és ne kelljen fenyegetve érezniük magukat amiatt, hogy a korrekt tényközléseik következtében szabadságvesztésre ítélhetik őket.

A Magyar Újságírók Országos Szövetsége ezért azt kéri a kormánytól, hogy az említett passzust törölje a törvénytervezetből.

Kérik továbbá a magyar parlamenti képviselőket, hogy amennyiben mégis az eredeti törvényszöveg kerül eléjük szavazásra, akkor azt ne szavazzák meg: a saját lelkiismeretüknek és a választóiknak is nehezen fognak tudni elszámolni, ha az ország az információk elhallgatása miatt az elkerülhetetlennél több életet veszít.

A MÚOSZ egyúttal arra szólítja fel a kormányt, hogy hagyjon fel a kormányzattól független médiumok hiteltelenítésére irányuló törekvésekkel.

„A járvány megállítása, a veszteségek minimalizálása közös feladatunk, amelyben a sajtó szerepe megkerülhetetlen. Aki ebben a helyzetben a médiát és az újságírókat akarja korlátozni, az nem a koronavírust tekinti az igazi ellenségnek.”

További hírek és cikkek találhatók a Media1-en, ahol épp ma tettük közzé a felhatalmazási törvényre vonatkozó véleményünket, mely elérhető ITT.

Borító: A Magyar Parlament épülete Fotó: unsplash

NKM Energia, vállalkozása energiája

Az energia a vállalkozások és vállalatok fejlődéséhez és mindennapi működéséhez elengedhetetlen, legyen szó áramról vagy gázról. Az NKM Energia Zrt. Magyarország legnagyobb, végfelhasználókat ellátó energetikai társasága, amely éves szinten mintegy 62 TWh földgázt és villamos energiát értékesít ügyfelei részére. Ezzel a Társaság a teljes hazai energiafelhasználás 45%-át is meghaladó mértékben látja el partnereit mind az üzleti ügyfelek, mind a lakosság körében, Magyarország teljes területén. (x)

Tovább a részletekért »

Szóljon hozzá!

Ez is érdekelheti