Karas Monika, az NMHH elnöke néhány nappal ezelőtt

A Karas Monika vezette médiahatóság a NAIH félrevezetésével leplezné törvénytelenségét

Az információszabadságról szóló törvény egyértelmű szövege ellenére a Péterfalvi Attila elnökölte Információszabadság Hatóság hagyta magát megtéveszteni és asszisztált ahhoz a törvénytelenségsorozathoz, ami a médiahatóságnál zajlik. A NAIH hol az időt húzta, hol jogsértő határozattal söpörte le az NMHH-ra vonatkozó panaszokat az asztaláról.
Share on facebook
Share on twitter
Share on tumblr
Share on linkedin
Share on whatsapp
Share on skype
Share on email

A 2019 óta évente már bruttó 48 millió forintot kereső Karas Monika vezette Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságtól (NMHH) 2018. (!) november 5-én, azaz 442 nappal ezelőtt azt kértem: az információszabadságról szóló törvény (Infotv.) alapján tájékoztasson a budapesti 88,1 MHz-en sugárzó InfoRádió médiaszolgáltatója, az InfoRádió Kft. és az NMHH közötti hatósági szerződés tartalmáról, pontosabban válaszoljon a hatósági szerződésben történt változtatásokat illetően, sajtóirodájuk ugyanis elhárította korábban az erre vonatkozó érdeklődésemet.

A rádiós frekvenciák – mivel a frekvenciakészlet korlátos mennyiség – a nemzeti közvagyon részei, és már több bírósági ítélet, valamint a Nemzeti Adatvédelmi- és Információszabadság Hatóság (NAIH) is számtalanszor megállapította, hogy a frekvenciákra vonatkozó szerződések és egyéb dokumentumok (például pályázati anyagok) közérdekű adatnak minősülnek, így azok nyilvánosságát biztosítani kell, a dokumentumok tartalma nem zárható el. Tudnia kell ezt Karas Monikának, az NMHH korábban jogi területen dolgozó elnökének is. Amikor 2017. október 25-én az Országgyűlés Kulturális Bizottságában a médiahatóság elnökének meghallgatásán számonkérte őt a 24.hu-n akkoriban megjelent cikkeimet elolvasó Szabó Szabolcs ellenzéki országgyűlési képviselő (Együtt), miért nem működik transzparensen a hatóság, Karas Monika a Magyar Nemzet akkori tudósítása szerint azt állította, a hatóság igenis együttműködik, megmutatja a hatósági szerződéseket, válaszol a kérdéseimre, nem igaz tehát, hogy ezt ne tenné meg. (A parlamenti jegyzőkönyv, ahol erről szó esett, ide kattintva elérhető: a pdf-ben a 24. oldaltól látható a képviselő kérdésének ide vágó része, az NMHH elnökének válasza pedig a 28. oldaltól)

A NAIH-hoz fordultam, mert az NMHH nem működött együtt

Azonban hiába kellett volna haladéktalanul, de legkésőbb az igénylést követő 15 napon belül,  azaz még 2018 novemberében az NMHH-nak teljesítenie az 1 év 2 hónappal ezelőtt küldött kérelmemben foglaltakat, Karasék a mai napig sem adták át az InfoRádióval kötött hatósági szerződést, illetve nem válaszoltak a változtatások tartalmát illetően. Miután a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság nem tett eleget az információszabadságról szóló törvényben foglalt kötelezettségének, és ezzel ismét akadályozta újságírói munkámat, korlátozta az információszabadsághoz fűződő alkotmányos jogaimat, megfosztott a tájékozódás és tájékoztatás lehetőségétől, úgy döntöttem, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz fordulok az Infotv. alapján, ahogy azt korábban más ügyekben már számos esetben megtettem, és amikor sok szempontból hasonló ügyekben, más rádiós frekvenciák kapcsán a NAIH már több mint 11 alkalommal állapított meg kérésemre jogsértést a Karas Monika vezette NMHH-nál.

Óra az NMHH tárgyalótermében. Az NMHH ennek a fotónak az elkészítését is megakadályozta volna. Fotó: Szalay Dániel, Media1
Óra az NMHH tárgyalótermében. 2018 óta sokat fordult ez az óramutató, de a transzparencia hiányát illetően csak tovább romlott a helyzet. Fotó: Szalay Dániel, Media1

A NAIH több mint egy évig ült az ügyön

A NAIH azonban a 2018 őszi esetről benyújtott panaszom után nem hozott semmilyen határozatot, csak ült az egész inforádiós ügyön.

Mulasztását a Péterfalvi Attila vezette információszabadság hatóság a többszöri sürgetésemet követően végül a történtek után több mint 1 évvel, 2020. január 5-én pótolta, legalábbis látszólag. Péterfalvi ugyanis ekkor az eset érdemi vizsgálata nélkül lesöpörte az ügyet azzal a magyarázattal, hogy a NAIH-t a panaszomat követően 1 évvel és 1 hónappal (2019 decemberében) úgy tájékoztatta a médiahatóság levélben, hogy közöttünk a médiahatósággal per van folyamatban.

Péterfalvi Attila, a NAIH elnöke a 2018-as panaszra adott 2020 januári elutasító határozata
Péterfalvi Attila, a NAIH elnöke a 2018-as panaszra adott 2020 januári elutasító határozata

A NAIH hagyta magát, hogy félrevezesse a médiahatóság

Ahogy a fenti képen látszik, a NAIH egyetértett az NMHH-val: szerintük, ha valaki már perben áll az NMHH-val, az nem fordulhat a NAIH-hoz panasszal: az információszabadság hatóság tehát futni hagyta a médiahatóságot.

Az NMHH kifejezetten megtévesztő tájékoztatását anélkül tette magáévá a NAIH, hogy a panaszost, vagyis engem is megkérdezett volna a bepanaszolt által tett nyilatkozat valóságtartalmáról, illetve lehetőséget adott volna az ellenérdekű tények ismertetésére, például arra, hogy felhívjam a NAIH figyelmét arra, hogy nem ismerkedett meg elég alaposan az információszabadságról szóló jogszabály idevágó részével.

Az infotörvényben ugyanis csupán annyi áll, hogy ugyanazon ügyben nem fordulhatok panasszal az adatvédelmi hatósághoz és bírósághoz is, márpedig a bírósági perem az NMHH ellen teljesen más frekvenciákra vonatkozik: például a Rádió 1 velencei rádiós pályázatának tartalmának megismerésére irányul. Nem kell egyetemi tanárnak lenni ahhoz, hogy az ember átlássa: az inforádiós adatigénylésnek semmi köze a vidéki Rádió 1 ügyéhez, azon túl, hogy mindegyik esetben az NMHH-nak kellett volna kiadnia az aktákat.

A bepanaszolhatatlan NMHH

Dr. Döbrentey Dánielt, a korábban Orbán Viktor miniszterelnök jogi képviseletét is ellátó civil jogvédő szervezet, Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogászát is megkérdeztem erről, aki megerősítette vélekedésemet. Döbrentey azt mondta, az, hogy más ügyekben pert indítottam az NMHH ellen, nem jelenti azt, hogy jelen esetben ne tehettem volna panaszt a NAIH-nál az NMHH-nál történtek miatt, és szerinte Péterfalvi Attila hatóságának ki kellett volna vizsgálnia az esetet.

A TASZ jogásza szó szerint is beidézte számomra az Infotörvényt, melyben az áll, hogy

„a Hatóság a bejelentést érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, ha az adott ügyben bírósági eljárás van folyamatban, vagy az ügyben korábban jogerős bírósági határozat született.” Döbrentey Dániel szerint az ügy érdemi lezárására vonatkozó jogszabályi kitétel a szövegből fakadóan is szűken értelmezendő. Az igaz, hogy nem lehet párhuzamosan ugyanazon adatigénylést vizsgálnia a NAIH-nak és a bíróságnak is, hiszen ebben az esetben azonos ügyben születhetne két, esetlegesen egymásnak teljesen ellentmondó döntés, csakhogy itt nem erről van szó. A NAIH által alkalmazott logika parttalanná teszi az „adott ügy” fogalmát: ezzel az a probléma, hogy a felmerülő jogkérdés nagyon sokáig tágítható: az, hogy az adott ügy összefüggést mutat egy másikkal, az még nem jelent teljes azonosságot, különösen úgy, hogy ebben az ügyben az adatkörök sem egyeznek, csak az adatok jellege ugyanolyan vagy hasonló. A perek másik rádiófrekvenciás pályázati anyagok kiadása iránt zajlanak, mint amelyek kapcsán a NAIH-nak szóló beadványok készültek, így azok nem képezik az „adott ügy” részét, azok kiadása iránt pedig még nem zajlik per – áll Döbrentey Dániel e-mailjében.

A NAIH más panaszokat is lesöpört az asztaláról az NMHH félrevezető levele alapján

További érdekesség, hogy az NMHH az ugyancsak általam igényelt Dunaföldvár 106,5 MHz, a Szekszárd 91,1 MHz, a Baja 94,3 MHz, Paks 107,5 MHz rádiós pályázatokhoz kapcsolódó dokumentumokat, valamint a győztes pályázóval kötött hatósági szerződések bemutatását is megtagadta. Emiatt szintén a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz fordultam, ám a NAIH ebben az esetben is arra hivatkozva szabotálja az ügy vizsgálatát (és ezen a válaszon a NAIH 2020 januárjáig gondolkodott), hogy az NMHH-val én már perben állok.

Ha elfogadjuk Péterfalvi Attila logikáját, hogy teljesen más városokban lévő rádiós pályázatok körüli jogvita miatt már nem tehetek panaszt a hatóságnál, akkor az NMHH ezzel a szöveggel akár évekig elzárkózhat az adatigénylések teljesítésétől, ami teljesen nonszensszé teszi a helyzetet.

A NAIH nem válaszol, miért nem az infotörvény szövege szerint jár el

Kerestem az ügyben a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságot, miért nem az információszabadságról szóló törvény szövege és szellemisége szerint járnak el, azaz szerintük ha valakivel perben állok, más jogsértés, más vitás ügy esetén miért nem tehetek panaszt, hiszen a törvényben nem az szerepel, hogy ilyenkor ne tehetném, hanem csak az azonos ügyben való párhuzamos vizsgálódást blokkolja a jogszabály, de sem a NAIH, sem a hatóság vezetője, Péterfalvi Attila nem reagált a leveleimre, holott már 11 nappal ezelőtt elküldtem a kérdésemet tartalmazó e-mailt az adatvédelmi és információszabadság hatóság részére. Csak egy visszaigazoló e-mail érkezett arról, hogy megkapták a kérdéseimet tartalmazó e-maileket.

A hatóság egyébként egyetlen szót sem fecsérelt az elutasító határozataiban arra, mi tartott az inforádiós ügy esetében 2018 őszétől 2020 januárjáig, vagy hogy legalább elnézést kérjen, amiért messze a jogszabályban rögzített határidő után küldte el határozatát.

Eleve érthetetlen és súlyosan aggályos jogállamiság szempontjából, ha a NAIH úgy érzi, nincs hatásköre kivizsgálni az NMHH-nál történteket, amiért más ügyben az NMHH-val perben állunk, de felvetődik az is, hogy akkor miért ültek ezen az 1 oldalas elutasító válaszlevélen 1 év, 2 hónapot, azaz a NAIH miért nem utasította el azonnal a panaszt, miért váratott ilyen sokáig, hogy az ügy mostanra lényegében okafogyottá váljon, ha nem azért, hogy ezzel Karas Monika és a médiahatóság számára egérutat biztosítson.

A NAIH a törvénytelenség pártján

Hogy rosszhiszeműen, az NMHH érdekében történő falazás miatt tette-e a NAIH, amit tett, vagy pedig azért, mert a NAIH tényleg nem ismeri az infotörvény szövegét, netán nem képesek a munkatársaik megkülönböztetni az Inforádiót a Rádió 1-től, Budapestet Velencétől, a végeredmény szempontjából tulajdonképpen közömbös, a vége ugyanis az, hogy a NAIH és az NMHH kéz a kézben akadályozza nem csak egy magyar állampolgár, de annak olvasóinak a témában való tájékozódását.

Péterfalvi Attila, a NAIH elnöke az Echo TV-ben korábban
Péterfalvi Attila, a NAIH elnöke az Echo TV-ben korábban

Jelenleg jogászokkal konzultálok az ügyben a további lehetőségeimet illetően, ugyanis nem szeretném, ha a NAIH-nál precedenssé válna, ha újságírók munkáját ilyen módszerekkel akadályozná, de azt sem szeretném, ha minden egyes, az NMHH-hoz benyújtott adatigénylésem miatt perelnem kellene, az ugyanis meglehetősen költséges dolog.

Az NMHH jogásza egyébként korábban (más ügyben) azzal próbált érvelni a bíróságon, miért zárják el a közadatokat az ezt igénylőktől, hogy nem szeretnék a hatóságnál, ha Béla az utcáról megismerhetné a frekvenciákra vonatkozó adatokat, pályázatokat, mert az nem lenne jó gyakorlat. Ezt az NMHH jogásza annak ellenére mondta, hogy nem csak Béla, de akár külföldi állampolgárok számára is biztosítani kellene a vonatkozó adatokat, ez az alaptörvény által is szavatolt jog, ami lehetővé teszi, hogy az állampolgárok ellenőrizhessék a hatalom gyakorlóit, illetve tájékozottak lehessenek.

Borító: Karas Monika, az NMHH elnöke 2019. októberében. Fotó: NMHH

Szóljon hozzá!

Ez is érdekelheti

Elsötétül több hazai tévécsatorna

A ViacomCBS tévécsatornái pontosan 8 perc 46 másodpercig sötéten tartják ma este a képernyőket, hogy így tiltakozzanak az Egyesült Államokban történt szörnyű gyilkosság miatt. A médiavállalat honlapja is sötétbe borult.

A TV2 Média Csoport Róna utcai székháza Budapesten

A TV2 Csoport ajánlatot tett a szlovén Planet TV felvásárlására

Heteken belül eldőlhet, multinacionális magyar vállalat lesz-e a Mészáros Lőrinc-közeli TV2 Média Csoportból, vagy a másik ajánlattevő jut-e hozzá a tőkepótlásra szoruló, de országos elérésű szlovén Planet TV-hez. Pavel Stanchev, a TV2 Média Csoport vezérigazgatója egyébként évekkel korábban igazgató volt a megvásárolni kívánt vállalatnál.

Székesfehérvári Vörösmarty Rádió

A Karas Monika vezette Médiatanács bizonytalan időre megint lekapcsoltatja Székesfehérvár Fidesz-barát rádióját, a Vörösmarty Rádiót

Pár nap múlva újra rádiója nélkül marad a fideszes vezetésű Székesfehérvár, hatósági döntés miatt lekapcsolják ugyanis a Vörösmarty Rádió adását és kezdetét veszi egy bizonytalan ideig tartó adásszünet az FM 99,2 MHz-en. A helyi rádiósok, akikkel idén ez már harmadjára történik meg, kétségbe vannak esve. A fideszes szavazatokkal létrejött Médiatanács egy kormánypárti rádiót némít el.